Gondolkodtam, hogy négy és fél vagy négy pontot adjak rá, de végül négy mellett döntöttem.
Azért gondolkodtam, mert tényleg tetszett és nem akarom lepontozni, hanem inkább kedvet szeretnék csinálni másoknak is ehhez a regényhez. Mert nem olyan, mint a többi Star Wars regény. A főszereplők most nem olyan hősök, akik minden hónapban megmentik a galaxist. Kétszer. Hanem egyszerű, hétköznapi emberek a Star Wars univerzumából. Az ő segítségükkel bepillantást nyerhetünk a Halálcsillagon élő őrök, kocsmárosok, könyvtárosok, mérnökök, orvosok, kidobók, szökött fegyencek és szuperlézerkezelők életébe. Rajtuk keresztül megtudhatjuk azt is, hogy mit gondolt a Halálcsillag személyzete mindarról a pusztításról, amire a harcállomás képes volt. És persze azt is, hogy ők mennyit tudtak arról, hogy milyen céllal is készült ez a technikai szörnyszülött.
Mindezek mellett azért a felsőbb körökben mozgó tisztek életéből is kapunk egy kis ízelítőt, de mégse rajtuk van a hangsúly. De ott vagyunk Tarkin kormányzó mellett, amikor kiadja a parancsot a szuperlézer első és utolsó használatára is. Újra megelevenedik néhány jelenet, amit az első Csillagok Háborúja filmből már ismerhetünk, de nem feltétlenül abból a szemszögből, ahogy akkor láttuk.
Szóval érdemes elolvasni.
A magyar kiadásban találtam egy elég nagy bakit. Persze elkövetni könnyű, meg más kontextusban nem is ragadná meg annyira az ember figyelmét, de itt, a beidézett részben elég durva:
Vader elmosolyodott a sisak rejtekében, amikor újabb rohamosztagos egység közeledett felé – a katonák Leia Organát hozták magukkal. Az imént jelentették, hogy a nő lelőtte az egyik társukat, mielőtt sikerült elkábítaniuk. Nehéz volt elhinni róla ezt a fajta bátorságot. Annyira fiatal, annyira szép, és annyira csinos abban az egyszerű, FEKETE ruhában – gondolta Vader. – Megdöbbentő, hogy mennyire hasonlít…
Természetesen az angol verzióban – helyesen – FEHÉR ruhát visel Leia. Apró részlet, de mégis elég fontos, hiszen ez a jelenet ugyanígy szerepel magában a filmben, ahol elég egyértelmű, hogy Leia milyen színű ruhát visel. Persze nem hibának akarom felróni, ez inkább érdekesség.
5/4
Fordította: Szente Mihály
Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Megjelenés: 2012. november 15.
Terjedelem: 436 oldal