Imádok olvasni olyan dolgokat, amiket én választok ki elolvasásra. De két éve sajnos megrekedtem, mert a tanáraim választják ki, hogy mit szeressek olvasni, és nagyon kevés időm van tényleg olyat olvasni, amit én szeretnék. Azért egy tízes listát össze tudok állítani, ahogy azt Dominik kérte, remélem, adok néhányotoknak olvasási tippet, talán nektek több időtök lesz ilyesmire… Egyébként jelenleg kábé tíz-húsz olyan könyv van a polcomon, amit elkezdtem, de még nem értem a végére… ilyet sajna nem lehet beleírni, mi?

A lényeg: írok tíz könyvet, melyeket olvastam és ajánlanám másoknak is. Öt bloggert felkérek egy hasonló lista írására, és hagyok náluk egy üzenetet is, nehogy ne tudjanak a dologról, és persze be is linkelem őket.

A listám nem fontossági sorrend alapján készül (azaz nem a top 10-es listám), hanem ahogy eszembe jutnak a könyvek így hajnali 1 óra tájékában.

1. Aaron Allston – Star Wars: X-szárnyúak – Lidérc Osztag. A KÖNYV! Ennek a hatására kezdtem el annak idején írni. Tíz éve körülbelül. Egy nem SW fan számára bizonyára nem mérvadó jelentőségű könyv, nem is azt mondom, hogy a világ legjobb könyve (ilyen mondjuk biztos nincs), de számomra meghatározó volt. Imádom a pilótákat, itt pedig csak pilóták vannak. Mind nehéz eset. És tele van az egész fantasztikus párbeszédekkel és gúnnyal, mintha csak én lennék.

2. Szabó Magda: Abigél. Létezik olyan magyar ember, aki nem látta a filmet? Mert ha igen, akkor sürgősen pótolja be. Még általános iskolás voltam, amikor először láttam, és kikönyörögtem, hogy végignézhessem, pedig valamikor este 10 körül ért véget, és én legfeljebb 8-ig, fél 9-ig maradhattam fent anno. A könyvet nemrég olvastam el, és akkor is megnéztem a filmet. Mindkettő remek. Nem értem, hogy manapság miért nem lehet ilyen filmeket csinálni. Ja, mert talán nem olyan egyszerű visszaadni egy könyv hangulatát filmen. De ebben az esetben ez teljes mértékben sikerült, a könyv és a film egyek.

3. Ewan McGregor és Charley Boorman: A hosszabb úton. Eddig sikerült teljesen különböző műfajokból válogatnom. Kiütközik a Ewan mániám is, nem baj. Ewan egy igazán szórakoztató ember, szóval nincs itt gond. Csak az első részt említem, mert a másodiknak még nem értem a végére… Ez a könyv nem csak a motorosoknak szól, nem csak a Ewan rajongóknak. Ewan és Charley nagyon jól visszaadják írásban is az élményeiket, érzéseiket, melyeket az út során tapasztaltak. Néhol viccesre veszik a figurát, néhol pedig kevésbé viccesre.

4. J. K. Rowling: Harry Potter sorozat. Meg nem tudom mondani, hogy hányszor olvastam el külön-külön a részeket. De amikor éppen csak egy kis időm van, hogy olvassak, és nem akarok belekezdeni valami újba, valami komolyabba, előveszem valamelyik regényt, és átnyálazok belőle néhány oldalt. A kedvencem az ötödik, nem tudom, miért, pedig az egyik kedvenc szereplőm is meghal benne.

5. Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai. Imádom japánt a japcsik sok hülyeségével együtt. Ezért is kezdtem bele ebbe a könyvbe (na meg előtte láttam a filmet is, ami fantasztikus, a jelmezek, a színészek, a zene, minden), ami nagyon jól és részletesen leírja a régi gésák világát. Nem irigyli őket az ember, de mégis drukkol, hogy a főszereplő igazi gésa legyen és összejöjjön neki minden, amit el szeretne érni.

6. Boccaccio: Dekameron. Na ez egy olyan könyv, amit teljesen véletlenül a sulinak köszönhetően fogtam a kezembe. A régi filmek kismilliószor láttam, hála a középsulis rajzóráknak. Klasszikus. Félelmetes! Akárcsak a könyv, amely alapján több film is készült, a 2007-es feldolgozásban például Hayden Christensen a főszereplő.

7. Ed Brooklin: Ellipszis. Ezt a könyvet először középsulis koromban olvastam, akkor kölcsönkaptam csak, és azóta próbáltam hozzájutni, nem emlékeztem pontosan a címére, a szerzőre. De végül is idén sikerült beszereznem és el is olvastam. Végig az olvasás során szorongást éreztem, ez egyébként egy sci-fi, nem a legeredetibb, a főszereplő se a legérdekesebb karakter, de nem is a szereplőkön van a hangsúly, hanem azon, hogy mi mindenen mennek keresztül… És hogy pontosan mennyi idő alatt zajlik ez az egész.

8. Erich Kästner: A két Lotti. Amikor még azt az időszakomat éltem, hogy utáltam olvasni, ezt a könyvet rengetegszer felolvastattam anyukámmal. Milyen jó lenne egy ikertestvér… Hehe, szerintem nem mindenki örülne, ha kettő lenne belőlem.

9. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak. Hát erre nincsen szó. A legfárasztóbb angol humor, de mégis kihagyhatatlan. Csoda, hogy utálom a verseket?

10. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Fogalmam sincs, mit szeretek ebben a könyvben, talán azt, hogy Egerben vettük, amikor hetedikes vagy nyolcadikos voltam, és imádom, ahogy kinéz. Persze belül is lehet valami, a semmiért nem olvasok el többször egy könyvet.

+1 Barbara Hambly: A Jedik gyermekei. Ez nem ajánló. Ez elrettentés. Életem legrosszabb 454 oldala, kábé egy év alatt szenvedtem végig magam ezen a förtelmen. Senki ne pazaroljon rá pénzt és időt! Soha!

Biztos felmerül bennetek a kérdés, hogy hol van a listáról a Narnia, az Angyalok és Démonok, A Gyűrűk Ura, a Közellenségek, a Tintaszív, az Elfújta a szél, a Sissi, a Szárnyas fejvadász, A láthatatlan légió… Hát ezek mindannyian folyamatban vannak, és még legalább ugyanennyi könyv, ami most hirtelen nem jut eszembe. Így olvasok én.

És akkor a bloggerek, akiknek az ajánlására kíváncsi lennék:

Sajna nem lett öt, de hát ez van…

Kéne ide egy új dizi, nem?