Tag-Archive for » könyv «

A hatok hatalma

Jaj, de régen volt már könyves bejegyzés. Igazából mindenféle bejegyzés régen volt már. Tavaly írtunk utoljára. Ejnye. Akkor először is mindenkinek boldog új évet szeretnék kívánni! :) Nem is húzom tovább a szót, jöjjön a mai könyvünk, A hatok hatalma, spoileresen.

Tavaly már olvastam A negyedik című regényt, amit kivégezve alig vártam a folytatást. Persze a hosszú hónapok alatt ez a lelkesedés is vesztett a hévből, de mikor tegnap este elkezdtem a folytatást, A hatok hatalmát, a lelkesedés visszatért! :) Nagyjából 6 óra alatt végeztem a második résszel (bezzeg amit vizsgákra kell olvasni, azzal napokig képes vagyok szenvedni…).

Már az első rész végén kaptunk egy kis ízelítőt a második regényből, és ezért vártam annyira a folytatást. Végre megismerhettünk egy új Védőt, úgyhogy ebben a részben már két szálon futott a cselekmény. Körülbelül a regény közepéig észre se vettem, hogy másmilyen betűtípussal van írva John része és másikkal Marináé. ;) De ez tök jó. Persze enélkül is egyértelmű, hogy éppen melyikről olvasunk, ez csak ilyen apró érdekesség.

Most nem írnám le a teljes sztorit, mert kicsit nehézkesen indul be, de amikor beindul, akkor már tényleg úgy van vele az ember, hogy nem tudja letenni, el kell olvasnia a végéig.

John végre kinyitja a ládáját és elolvassa a levelet, amit Henri írt neki. Megint új információkkal gazdagszunk, és arról is megbizonyosodunk, hogy Sarah mennyire egy irritáló karakter, aki csak hátráltatja az egész sztori pozitív kimenetelét (nem azt mondom, hogy John nem tehet arról, ami történt, de így végérvényesen is megutálja mindenki a csajt). A levélből az is kiderül, hogy Samnek sokkal több köze van ehhez az egész ügyhöz, mint gondoltuk volna… Csak éppen John eredeti nevét nem tudjuk meg, amire azért még kíváncsi lennék. A láda kinyitásával egyébként nem mentünk sokra, mert a benne lévő holmik 80%-áról egyik okos Védő se tudja, hogy mire jók.

Egyre több Védővel is találkozunk, előkerül ugye Hetedik, azaz Marina, akit a legvégén Hatodik és Tizedik!!! ment meg. John pedig kiszabadítja Kilencediket, most már javulnak az arányok, van két srác és három lány. Azért amíg ide eljutunk, John, Hatodik és Sam beutazzák az egész USA-t, harcolnak, menekülnek, megtudnak pár információ morzsát… És ezeknek a morzsáknak köszönhetően várjuk a harmadik részt, mert megint elég sok nyitott kérdést hagytak. Ó, és a legérdekesebb új szereplőt majdnem elfelejtettem: a mogadoriak főnöke is megérkezett a Földre.

A kedvencem egyébként Ella, azaz Tizedik “cêpanja”, Crayton, nagyon jó fejnek tűnik és úgy jött le nekem eddig, hogy ő tudja a legtöbbet itt mindenki közül. Mármint ami az elhallgatott infókat illeti. Remélem, a következő részben még sok szerepe lesz és nem kell olyan hamar búcsút vennünk tőle, mint Henritól.

Nem egészen értettem a címet. Mi ez a hatok hatalma. Milyen hat? Mert végül is az első 9 Védőből hat maradt, jó, ezt vágom, de ebből a hatból még csak négyet ismerünk. Hogy jön a képbe a hatok hatalma? Még Tizedikkel együtt se szerepelt hat Védő ebben a részben…

Nagyon sokat kell várnunk a folytatásra… A harmadik rész, a The Rise of Nine csak idén augusztusban fog megjelenni angolul, szóval magyarul legkorábban csak 2013 januárjában vagy februárjában fog megjelenni. Legalábbis a HP7-re is fél évet kellett várni az angol megjelenés után, és ott azért nagyobb volt a hype, úgyhogy ezt lehet nem fogják annyira elsietni. :(

5/4,5

Szerző: Pittacus Lore
Kiadó: Carthapilus Könyvkiadó

Timothy Zahn – A jövő látomása

Még gyorsan a műtét előtt befejeztem, mert utána egy hétig nem olvashatok. És pont akkor fog megjelenni a Tomboló Erő, úgyhogy azzal is sokat fogok késni… :( Mondjuk ezzel is elég sokat késtem, de így szemüvegben az életkedvem is nagyon alacsony, nemhogy az olvasási kedvem.

Szóval nem a könyvvel volt a baj, nem azért haladtam lassan, mert rossz lett volna. Szerencsére a Thrawn keze második és egyben befejező része beváltotta a hozzá fűzött reményeimet.

Ennek fényében A múlt kísértetét egy végtelenül hosszú prológusnak is tekinthetjük, mert tényleg csak alapozott és minden, ami fontos és számít, A jövő látomásában történt. És kezdődik a spoileres rész.

Végre előkerült Jorj Car’das és Soontir Fel, a kis kedvenceim. Bár eleinte már-már azt hittem, hogy csalódnom kell Car’dasban, de ő is hozta a formáját. ;) Soontir Fel nem szerepelt annyit, amennyit szerettem volna, de azért ott volt a chissekkel.

A chissek. Igazából nem értem, hogy miért kell őket eltitkolni… Na jó, a folytatás miatt. De más logikát én nem fedeztem fel emögött. Meg hogy gonosznak vannak beállítva… Pff.

Végre azt is megtudtam, hogyan zajlott le a lánykérés Skywalkeréknél. :) Azért elég fura ez így. Rögtön bele a sűrűjébe, már az esküvőt tervezgetik, sőt Mara már gyerekeket lát a jövőben. De hát egy nő mi mást látna? :D NAGYON DURVA SPOILER Szegény később majd csalódni fog, mert csak egy gyerekről lesz szó. :P Ráadásul a Solo gyerekek létszáma is elég rendesen megcsappan… NAGYON DURVA SPOILER VÉGE Na de ne menjünk ennyire előre.

Sose voltam oda Pellaeon karakteréért, de most, ahogy megjelent a Relentlessen és leleplezte Tierce-t és Flimet, az nagyon vagány volt. ;) És persze ki segített neki ebben? A fővagány – Karrde. Nincs bajom Karrdéval, csak néha már természetellenesen jól jönnek össze neki a dolgok. Mondjuk ez a Zahn karaktereknél amolyan ismertetőjegy. Mert vegyük például Darth Bane-t. Ő elég sokszor elég rendesen megszívta, látszik, hogy nem Timothy Zahn pátyolgatja.

Egyébként ez a két regény végig a caamasi incidensre épült, végig a caamasi akármit keresték, hogy mégis kik a felelősek az egészért. És a végén megtudjuk, hogy kik a felelősek érte? Nem. Csak annyit, hogy meglepően sokan élnek még közülük, fantasztikus. :P

A Tierce klónt valamilyen szinten még sajnálom is. Szegény még azt is beképzelte magának, hogy ő Thrawn keze és hát sajnos nem ő lett ugyebár. Meg egész jól taktikázott végig, kis ügyes volt, aztán persze jön Karrde és vége. Mondjuk nem kellett volna szerintem végig abba a hitbe ringatni az olvasót, hogy Tierce az igazi Tierce (jó, én tudtam, hogy ő csak a klón, de aki nem tudja, az csak a végén tudja meg), jó lett volna ezt is szépen felvezetni. Például ő is elkezdhetett volna megőrülni, meg ilyenek, vagy legalább rángatózhatott volna a kisujja… Valami kis apró jel elfért volna.

Meg ez az Ismeretlen Régió annyira b.ssza a fantáziámat, nem igaz, hogy nem lehetne már megtudni róla valamit. Artut is már rég le kéne selejtezni, csak egy egyszerű összefoglalót talált róla, semmi érdekeset. Ezekben a Zahn regényekben állandóan csak húzzák az ember agyát a nagy, veszélyes ellenséggel, de még mindig sehol nincs a vong! Jó lenne az NJO sorozatot magyarul olvasni. (Tudom, hogy megoszlanak róla a vélemények, de én nem más véleményére alapozva olvasok el egy könyvet. Szeretem saját magam eldönteni, olvasás után, hogy tetszett vagy nem. Ennyi.)

A többiekről azért nem írok, mert semmi különös dolog nem történt velük. Még a Bothawuin tevékenykedő bircsik is elég haloványak voltak – kisállat kereskedés… Ehh.

Na de összességében A jövő látomása már sokkal jobban tetszett, persze a Leiás részeknél egy kicsit mindig elment a kedvem az olvasástól, de azokon is átverekedtem magam! :)

A borító elég bénára sikeredett… :S Han a középpontban? Minek? Ötször ha megszólalt a 660 oldal alatt, akkor sokat mondtam. A háttérben meg az a ráncos fej kié?

5/4

Szerző: Timothy Zahn
Kiadó: Szukits Kiadó

Drew Karpyshyn: A gonosz dinasztia

Elérkeztünk a Darth Bane trilógia utolsó részéhez. Ugyan már majdnem két hete megvettem a könyvet, még csak tegnap sikerült befejeznem. Ennek semmi köze a könyv minőségéhez, egyszerűen nem volt időm vagy ha lett volna időm, akkor fáradt voltam ahhoz, hogy olvassak. Buszon meg nem szeretek annyira olvasni, mert amit általában ott olvasok, azt el is felejtem, amint leszállok… Na de térjünk rá a lényegre. A végkifejletet is leírom benne, bár szerintem ez nem spoiler, mert eléggé magától értetődik.

A trilógia eddigi köteteivel igazán meg voltam elégedve, és erre a részre se lehet egy rossz szavam se. A magyar kiadás a megszokott minőségű és most szerencsére mellőzve volt az “élt a gyanúperrel” kifejezés, ami még pozitívabbá teszi az egészet. ;)

A történet 10 évvel a második rész cselekményeit követően játszódik, Darth Bane keresi az örök élet titkát, a tanítványa meg át akarja venni tőle a mester címet – azaz meg akarja ölni Bane-t.

Bane már megint ősrégi holmik után kutat, most éppen Darth Andeddu holokronjára fáj a foga, mert úgy tudja, hogy abból megtanulhatja a technikát, amivel a teste pusztulása után is életben maradhat. Ugyebár leszedték róla az orbaliskokat, és egyébként is öregszik, már nincs csúcsformában. De azért még mindig eléggé veszélyes. :P

Szeretem, amikor Bane a még régebbi Sith-ek után kutat, most is örültem, hogy felbukkant Andeddu, de kicsit csalódtam abban a részben, amikor megszerezte a holokront. Túl könnyen ment. Mintha az író úgy állt volna hozzá, hogy csak legyen már meg végre az a kacat. Persze Bane csodával határos módon megszerzi. :P És megtanulja belőle a lélekátvitelt.

Közben Zannah új tanítványt keres, találkozik a szintén műgyűjtő Set Harth Sötét Jedivel, aki a kedvenc szereplőm lett a regényből. Csak Setet nem érdekli annyira ez az uraljuk együtt a Galaxist, stb. Ő csak élvezi az életet, ha lehet, inkább kimarad a Sith-ek ügyeiből és a végén ő jár a legjobban. ;)

Régi szereplők is előkerülnek, Bane egyik régi katonatársa, akivel még a Sith Hadsereg soraiban harcolt, Lucia. Aztán az ambriai gyógyító lánya, Serra. Egyszer még sikerül is elkapniuk Bane-t, de olyan szerencsétlenek voltak, hogy nem tudták elintézni, pedig már csak egy hajszál választotta el az übersith-et a haláltól. De nem. Ő innen is megszökött. Komolyan, annyit szerencsétlenkedtek, meg vívódtak, meg minden, hogy az már szánalmas volt. Adódott egy alkalom, hogy végleg elintézzék a Sith Nagyurat, és nem éltek vele. Meg is érdemelték a sorsukat.

Szóval Bane és Zannah életben maradtak, Bane talált magának egy tanítvány jelöltet, ha esetleg legyőzné Zannaht. De mivel ez egy trilógia volt, magától értetődik, hogy a végén Bane marad alul. Azért egy kis szuvenírt hátrahagy Zannahnak. Itt a végső párbajuknál is már olyan érzésem volt, hogy az író minél előbb le akarta tudni a munkát. Jó, én se tudnék mit írni arról, hogy az akaratuk harcol, stb. De mégis olyan hirtelen véget ért. Aztán Zannah – remegő kézzel :D – tanítványának fogadta Bane jelöltjét és ennyi.

Összességében teljesen jó volt ez a rész is, örülök, hogy nem húzták még újabb 400-500 oldalon keresztül, ez a 300 pont elég volt. Érdekes dolgokat tudtunk meg a Sith-ekről, még mindig nem tudok azonosulni velük, szóval úgy olvastam mindhárom részt, hogy nem a főszereplőknek drukkoltam. :D

A három borító közül nektek melyik tetszik a legjobban? Az én kedvencem A gonosz dinasztia. ;)

5/4,5

Szerző: Drew Karpyshyn
Kiadó: Szukits Kiadó